0321_Utómunka - atoszphotography

Utómunka - szükség van rá?

Miközben lázasan zajlanak a második Random Session előkészületei, nem feledkezhetünk meg (főleg én nem) a heti blogsorozatról sem. Nem is tettem (csak majdnem), máris itt egy újabb téma, amit érdemesnek tartottam a meghurcolásra :D. Készülök majd írni egy hosszabb posztot arról, hogy egész pontosan hogy zajlanak nálam az utómunkálatok egy fotózást követően, mi az én pontos munkafolyamatom (az is lehet, hogy erről majd készül egy videó), de egyenlőre szeretném a témát sokkal inkább elméleti síkon megközelíteni.

A mai témakört a következő kérdésekkel lehetne összefoglalni: Kell-e utómunkálatokat végezni egy képen? Hasznosak-e ezek a munkálatok? A kép (és a fotózás) részét képezik-e ezek az effektek? Képviselnek-e művészi értéket az utómunkálatok, vagy azok a képek, amiken ilyen folyamatokat végeztek el? Aki ezekre a kérdésekre egyértelmű válaszokat szeretne kapni, nos annak most szólok előre (nehogy aztán bárki azzal vádoljon, hogy nem tettem meg), a blogbejegyzés végére sem leszünk "okosabbak". Na jó, okosabbak talán igen, de egyértelmű választ nem tudok adni a kérdésekre. Miért nem? Mert nincsenek egyértelmű válaszok! De azért vegyük csak sorba szépen mindet egyesével!

Az utómunkálatok létjogosultságának kérdése előtérbe került még tavaly, amikor egy amatőr fotókiállításon jártam. Akkor zsűritársammal megegyeztünk abban, hogy a végleges, előttünk lévő képeket vesszük figyelembe az értékeléskor (az utólagos effektusokkal együtt), nem pedig azt próbáljuk kitalálni, milyen lehetett a kép az elkészültekor. Tehát aki használt utólagos effekteket, az használt, aki nem, az nem. Egy ismert amerikai fotós, Scott Kelby állítása szerint manapság egyetlen fotós sem engedheti meg magának, hogy utómunkálatok nélkül, retusálatlanul adjon ki a kezéből képet. Jól lehet ő az Adobe Photoshop és Lightroom termékek egyik társfejlesztője, így nem is nagyon mondhatja azt, hogy ne használjuk ezeket a produktumokat, ennek ellenére én személy szerint egyetértek az ő álláspontjával. Bár nem vagyunk retusőrök, azért az alapvető képjavításokat illik elvégezni (hogy jobb fényben tüntessük fel modellünket, aki ezáltal elégedettebb lesz önmagával és a fotós munkájával is). Persze alapvetően az is kérdés lehet, hogy mi számít utómunkálatnak. Szigorú értelemben véve ugyanis az érintetlen kép egyenlő a "negatív felvétellel", vagyis a fényképezőgép memóriakártyájából átmásolt RAW (esetleg JPEG) fájlokkal. Ha ezeket megnyitjuk egy képszerkesztő program valamelyikével, és bármit is változtatunk rajtuk azon kívül, hogy mindenki számára fogyaszthatóvá tesszük (azaz JPEG formátumba konvertáljuk őket), akkor az már utómunkálatnak számít. Legyen szó világosításról vagy színkorrekcióról, szigorúan véve már ezek az alap műveletek is fotómanipulálásnak számítanak. Persze ettől sokkal durvább változtatásokat is el lehet végezni egy-egy képen (olyan objektumokat rátenni a képre, amik sosem voltak ott, vagy leszedni róluk tárgyakat, embereket, akik eredetileg útban voltak).

fotó: vibrantshot.com

Persze még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a Photoshop átverés, és ezáltal a fotós becsapja a közönségét, nos... Igen, lehet átverés is, de nem árt tisztázni, hogy még ha egyszerű fotójavításról is van szó, kell, mert higgyétek el, ha nem használnánk ezeket a programokat, nem láthatnánk ilyen gyönyörű, szemet kápráztató képeket sem:

forrás: Themes.com

Persze a digitális világban, amikor mindenki számára elérhetőek a képszerkesztő programok, nagyon könnyű bűnbe esni (vagy ahogy Hofi mester mondta: átesni a ló hasa alatt). Mindig csábítanak a különféle szűrők és előre megadott beállítások (presetek), mindig benne van a pakliban, hogy az ember egy kicsivel túlhúz egy csúszkát a kelleténél. Pláne ha csak vaktában lövöldöz úgy, hogy azt sem tudja, mire valóak ezek a kapcsolók. Vagy, hogy egy másik példát hozzak, nagy a kísértés rá, hogy valami olyat mutassunk, ami valójában nem is létezik. Ugye mindenki ismeri ezt a népszerű videót? Nem? Akkor íme, egy jó példa a fotószerkesztő programok nem legmegfelelőbb felhasználásáról:

Végül pedig az én személyes válaszaim a fentebb feltett kérdésekre.
Kell-e utómunkálatokat végezni egy képen? Igen, mindenképpen! Bár fotós vagyok, nem retusőr, azért az alap képmanipulálást mindenképp el kell végezni (fehéregyensúly, expozíció-korrekció). Ezen felül persze én is használok más effektusokat is, mert úgy gondolom, ezekre szükség van akkor, ha olyan képeket akarsz prezentálni, amik felkeltik az emberek érdeklődését.
Hasznosak-e ezek a munkálatok? Inkább mondanám szükségszerűnek, mint hasznosnak. Kellene, mert higgyétek el, egy "profi fotós" is ugyan azt a naplementét, virágot, égboltot, várost, épületet vagy épp személyt látja a keresőben, amit mindenki más. Nincsenek kifejezetten fényképészek számára szervezett naplementék, amikor csak ők lőhetnek képeket, és akkor este a nap még fényesebb, még lélegzetelállítóbb, mint más estéken. Nem. A fotós nagy szerencséje, hogy a technika támogatja őt. A gépével sokkal precízebb képeket tud készíteni, és ami még fontosabb, a RAW fájlokat kis túlzással a végtelenségig tudja módosítani, színezni, világosítani. Mégis - visszacsatolva a hasznosságra - egy professzionális fotóstól mindenki azt várja el (teljes joggal), hogy olyan képeket készítsen, mint "senki más". Ebben nyújtanak nagy segítséget a képszerkesztők.
A kép (és a fotózás) részét képezik-e ezek az effektek? Persze, mindenképp. A nyers fotó csak a kezdet (a ami világban és technikával), az utómunka éppúgy része a képnek, mint a kompozíció, az ötlet vagy a helyszín. Nem kell arra gondolni, hogy át lettünk verve, mert éppenséggel látjuk egy képen, hogy ez nem az, amit a fotós látott a keresőben. Ugyanakkor ne gondoljuk azt sem, hogy a hőskorban, amikor még 35 mm-es filmre fotóztak, nem létezett a fotómanipulálás. Persze nem volt ilyen egyszerű és könnyű feladat, de azért jócskán lehetett "varázsolni" a laborokban.
Képviselnek-e művészi értéket az utómunkálatok, vagy azok a képek, amiken ilyen folyamatokat végeztek el? KépviselHETnek! Feltéve, ha nincsenek túlhasználva. Vannak fotók, amik kifejezetten jól mutatnak például fekete-fehérben vagy szépiában. Persze nem minden fotó néz ki jól ezzel az effekttel, de ha okosan használjuk őket, akkor igen, mindenképp hozzátehetnek a kép művészi értékéhez.

Hogy ne csak a szavak beszéljenek, íme néhány saját fotóm eredeti és végleges változata:

Előtte

Utána

Hogy megérte-e velük babrálnom, azt mindenki saját ízlésére bízom. Hogy nektek melyik verzió tetszik jobban, azt meséljétek el kommentek formájában itt vagy a facebookon. És ha már ott jártok (és van kedvetek egy kicsit barangolni a természetben), jelentkezzetek bátran fotós eseményünkre :)

Powered by SmugMug Log In