0112_Pangás - atoszphotography

Pangás

Igen, pont ez jellemzi a januári hónapot. Vége az ünnepeknek, kezd elmúlni a zsiborgás a szilveszter után, szépen lassan vissza kell állni a régi mókuskerékbe. Ez van az év első hónapján. Ilyenkor van az első olyan hét, amikor hivatalosan nem fotóztam az égvilágon semmit. Bosszantó? Felháborító? Ijesztő? Igen, talán. Egy kicsit mindegyik. Mi jár egy fotós fejében ilyenkor?

"Kéne... valamit... fotózni. Viszket az ujjam az exponálógombon. De mit fotózzunk, mikor nincs semmi? Se hó, de rendes tél. Az eső nem szép, hegyeink sincsenek, mostanában ködöt is csak estére látni. Várjunk csak, kik ígérték, hogy majd januárban keresnek? Áh, de vele beszéltem múltkor, említette, hogy nem alkalmas. A másiknak vizsgaidőszaka van, majd szól, ha ráér. Csörög a telefon, biztosan meló van! ... Áh, téves hívás. Itt egy mail, de ez az akció is csak a hónap végén lesz aktuális."

Hasonló gondolatok futottak végig az agyamon, amikor azon törtem a fejem, vajon miről is szólhatna a következő heti blogbejegyzésem, amikor semmi érdekes nem történik velem épp. Márpedig megígértem, hogy lesz blog, minden héten kedden. Végül eszembe jutott, hogy korábban azt írtam, itt a blogban lesznek szakmai jellegű, érdekes és néha személyes hangvételű posztok is. Nos, most, hogy semmi aktuális izgalom nincs a házam táján, úgy érzem, itt az ideje a személyes jellegű bejegyzésnek.

Miért nincs mit fotózni? Mert január van, az emberek kitombolták és kiünnepelték magukból a szuszt. Vége a költséges ünnepeknek, mindenki visszatér a napi robothoz. Senkinek nem jut eszébe ilyenkor csillivilli eseményeket rendezni. De jól is van ez így. Akkor viszont mi zajlik ilyenkor a színfalak mögött? Semmittevés! Dehogy, csak viccelek! Felkészülés, szépítkezés, ráncfelvarrás, régi teendők elvégzése, önképzés.
Készülök a következő, tervben lévő fotózásokra, a Valentin-napra, a nyári munkákra. Szépítem az oldalamat és facebookot, hogy egyre átjárhatóbb és könnyebben megérthető legyen a felület. Megpróbálom gatyába rázni a szétszórt elemeket, gondolatokat és ötleteket, amik valahol, valamikor elvesztek a semmiben egyesek és nullák formájában itt a világhálón. Még az induláskor felírtam magamnak néhány skiccet, amiből aztán semmi nem lett, pedig fontos lenne a számomra, hogy megvalósuljanak. Ideje ezekkel is foglalkozni a "holtidőszakban". Mindemellett pedig sosincs megállás. Folyamatosan képzem önmagam, tanulom az új technikákat és csiszolom a már meglévőket. Talán elcsépelt a mondás, miszerint a mester holtig tanul, de ugyanakkor igaz is. Ráadásul hol vagyon én még a mestertől? Ifjú padavanként még bőven akad mit tanulnom, ez az időszak pedig remek alkalom erre.

Sajnos fotósnak lenni nem azt jelenti, hogy egész nap csak képeket készít az ember vagy retusál és fényképeket javít. Az időm nagy részében adminisztratív vagy marketingmunkát kell végezni. Jövő héten már egész biztosan más lesz a helyzet blog téren, ugyanis erre a hétre bőven akad tennivalóm. Lesz tehát miről firkálni! Ha megpróbálnék egy kis előzetest írni róla, nos valahogy így nézne ki: egy kis fotózás, egy bejelentés, egy akció és temérdek mennyiségű beszámoló. Merthogy serénykedni fogok, ráadásul nem is egy egyszerű fotózáson! Ennyit elöljáróban, a többi kiderül egy hét múlva kedden itt a blogon :) Addig is kellemes olvasgatást kívánok a régebbi bejegyzések közt, a facebookon vagy épp a héten elkészült GYIK menüpont kérdéseit szemezgetve!

Powered by SmugMug Log In